
Karaktertanulmány · Karakterek
Szeretik, átnéznek rajta, mégis reménykedik: Celeste és Zillion Macre reflektorfényben
Karaktertanulmány · A My Passion szerkesztősége ·
A könyvrőlCeleste
Celeste egyetlen dologra vágyik, és a szerkesztői leírás ezt világosan ki is mondja: szeretetre. „Hűséges és kedves, de az ikertestvére árnyékában él” – így jellemzik, az első fejezet pedig kézzelfoghatóvá teszi ezt az árnyékot. Régóta csodálja Zilliont, nem elég bátor ahhoz, hogy bevallja, és tudja, hogy a fiú „nem az ő ligája”.
Azt szeretem benne, ahogyan kezeli a saját zavarát. Humorral. Sosem vallaná be, hogy nyáladzott, miközben őt nézte, és egészen biztosan nem menne „a fészkes nyúlért!” Ez a poén többet árul el róla, mint egy bekezdésnyi leírás. A reménye is makacs. Bár a nővére „kilencvenkilenc százalékban az ő párja”, Celeste nem tudja megállni, hogy ne a maradék egy százalékban reménykedjen.
A nyitány szerint a legnagyobb kockázata az, hogy milyen könnyen reménykedik. A szerkesztői leírás szerint vissza kell szereznie „a hangját és valódi értékét” – ez arra utal, hogy az útja a kiválasztásra várástól az önmaga választásáig vezet.
Zillion Macre
A szerkesztői leírás magabiztos, erős, leendő Alphaként mutatja be. Az első fejezetben a pulpituson áll, az ajkát vékony vonallá préseli, az arca pedig „olyan üres, mint egy papírlap”, mégis minden más vérfarkasnál jóképűbb az udvaron. Ezen a ponton inkább figura, mint ember, a részlet pedig nem enged betekintést a gondolataiba.
Az anyag világosan megnevezi a hibáját: minden lehetséges módon átnéz Celeste-en, az ikertestvére iránti megszállottsága pedig mindkettejüknek bajt okoz. A szerkesztői leírás azt is mondja, hogy nem tud a Celeste-hez fűződő végzetes kötelékről. Hogy miként veszi észre, ha egyáltalán, azt az anyag nem árulja el, úgyhogy ezt a könyvre hagyom.
A kapcsolatuk dinamikája
A sors összeköti, a figyelem viszont elválasztja őket. Celeste mindent észrevesz Zillionön; a fiú mintha őt egyáltalán nem venné észre. A rangkülönbség tovább élezi a helyzetet. Zillion a leendő Alpha, Celeste pedig egy lány a tömegből, akinek el kell rejtenie a rajongását, mert a fiú a nővére barátja. Az éjféli kötelék az óra, amely összekapcsolja őket, akár készen áll Zillion, akár nem.
A családi szál is fontos. Celeste nem egy idegen ellen küzd, hanem a saját ikertestvérével. A szerkesztői leírás „két nővér versengését egy férfiért és az önbecsülést” nevezi meg témaként, így a főszereplők minden közös jelenete egyben arról is szól, hol a helye Celeste-nek a nővére mellett.
Az elbeszélői hang
Az első fejezet Celeste-hez közel álló, egyes szám harmadik személyű elbeszélést használ. Az elbeszélő az ő oldalán áll, de azért egy kis ugratás sem áll távol tőle: a „Celeste elragadtatottan fújta ki a levegőt” egyszerre őszinte és kissé mulatságos mondat. A rövid ütemek – „A szeme… Az ajka… A teste…” – olyanok, mintha a hősnő csak kapkodná a levegőt. Mivel Zilliont csak az ő szemén keresztül látjuk, az ítéletalkotás vele kapcsolatban még várat magára, ami jól illik egy olyan történethez, amelyben valakit észre sem vesznek.
Ami jól működik
- Celeste önironikus humora miatt könnyű megszeretni őt
- Zillion önuralma jól kirajzolja a köztük lévő hatalmi különbséget
- Az ikertestvérrel való rivalizálás személyessé teszi a konfliktust
Nem biztos, hogy neked való, ha
- Nem azoknak való, akik már korán szeretnék látni a szerelmi érdeklődés nézőpontját
- Kevésbé ajánlott, ha olyan hősnőt szeretsz, aki már az első oldaltól nyíltan dacol
A lényeg: 7,5/10
Celeste humorral és reménnyel viszi a hátán az első fejezetet, míg Zilliont csak kívülről látjuk – az ő oldalát később kell felfedeznünk.
Kritikáink a könyv alapötletén, nyitófejezetén és a My Passion alkalmazás olvasói adatain alapulnak – a fülszövegen túl nem árulnak el spoilereket.